A szorongásról
Amikor nem is tudjuk, hogy mitől félünk, de mindent áthat egy meghatározhatatlan érzés, tárgytalan félelem, akkor szorongunk. A szorongás jellemzője, hogy a megjelenő félelem irracionális, mások számára lényegtelen inger váltja ki. Mindenki lehet ideges, feszült, egyeseknél azonban a szorongás mértéke olyan nagy lehet, hogy teljesen meghatározza, behatárolja az életüket. Eluralkodik a félelem, nem tudják kézben tartani, kontrollálni a belső történéseiket.
A szorongás testi reakciókat – például bőrpírt, verejtékezést, szapora légzést, erős szívdobogásérzést – is okoz. Ha a kóros félelem állandósul, jelentős akadály az életben. Kísérő tünetei a belső nyugtalanság, feszültség, idegesség. Ez állandó fáradtságérzést generál, amihez sokszor alvászavar is társul. Ez pedig tovább fokozhatja az ingerlékenységet és belső nyugtalanságot. A szorongás állandósulhat, vagy hirtelen is felléphet.
- Állandó, túlzott aggodalom jelenik meg a mindennapi dolgokat illetően.
- Félénkség: mindennapi helyzetekben is szorongás léphet fel, például ha valakivel beszélgetni kell, vagy mások előtt enni-inni.
- Állandó bizonytalanság, félelem egzisztenciális dolgoktól.
Önértékelési zavarok
Amikor túlzottan a külvilágra figyelünk, és minden megnyilvánulást magunkra vonatkoztatunk, akkor az önértékelés összezavarodhat. Akit mások véleménye irányít, lehetetlen küldetést vállal, hiszen mindenkinek nem lehet megfelelni, ráadásul egymásnak ellentmondó dolgoknak kellene megfelelni. Ilyenkor az ember éhezik a pozitív visszajelzésre, ezek híján pedig csökken az önbizalma, hiszen nem érzi elég jónak magát. Bizonytalan saját magát illetően.
Honnan vehetjük észre, hogy valakinek zavart az önértékelése? Igyekszik kerülni a figyelmet. Felnagyítja a hibáit vagy az előnyös tulajdonságait. Nem hisz saját magában. Ha nem kap visszajelzést, egész létét bizonytalannak érzi. Túlérzékennyé válik a környezet visszajelzéseire. Önmarcangoló, önmegalázó vagy ingerült lesz, és azonnal védekezik vagy támad.
Pánik, fóbia
Pánikbetegség alatt hullámokban megjelenő szorongásrohamokat értünk. Ezek a pánikrohamok rosszullét formáját ölthetik, gyakran szívtáji, mellkasi szorító érzéssel, légszomjjal indulnak, ami hasonlíthat szívinfarktushoz is, de attól eltérően nem életveszélyes állapot. Pánikroham esetén a szorongás fokozatosan erősödik, míg elér egy csúcspontot, ahonnan ismét fokozatosan, lassan enyhülni kezd. Kapkodó légzés, szapora szívverés, szédülés, bizonytalanság és zsibbadás is jelentkezhet.
Negatív gondolatok is megjelennek, gyakori a megőrüléstől, teljes kontrollvesztéstől vagy akár a haláltól való félelem. Az egyszeri alkalommal megjelenő rohamot még nem tekintjük pánikbetegségnek, azonban ha többször előfordul, és túlzottan befolyásolja a normál életvitelt, szükséges pszichológushoz fordulni.
A fóbia szó maga félelmet, halálfélelmet jelent. Valamilyen helytől, tárgytól, személytől, szituációtól vagy állattól való túlzott félelmet takar, aminek irracionális voltával a tőle szenvedő is tisztában van, de nem képes szembesülni a félelme tárgyával, elkerüli azt. Vannak térrel kapcsolatos félelmek – nyílt tértől való félelem, tériszony, bezártságtól való félelem –, szociális fóbia, vagyis félelem a szerepléstől vagy kapcsolatoktól, valamint egy bizonyos dologtól való félelmek, például pókoktól, kutyáktól vagy vértől.
A fóbiát okozó tárggyal való találkozás pánikreakciót, heves szorongást vált ki, ami segítséggel megelőzhető. A háttérben rejlő okok, tünetek enyhítésében segíthet a pszichológus.
Pszichoszomatikus zavarok
Pszichoszomatikus betegségek azok a szervi betegségek, amelyek kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik a lelkiállapot. A test és a lélek szorosan összefügg egymással, és ha a lélek sérül, az kihat a testi egészségre is. Bizonyított, hogy szoros kapcsolat van a lelki egészség és az immunrendszer között. Valamilyen megterhelő élmény feszültsége testileg jelenik meg, testi tünetté alakul. Mivel gyökere lelki eredetű, ezért a pszichés betegségek körébe tartozik.
Például torokszorítás, nyelési nehézség, gyomorproblémák: égő érzés, fájdalom a gyomortájon, refluxos tünetek. Ezeknek a tüneteknek szervi alapja általában nincs, a szorongás okozza. Tartós feszültség esetén a tünetek rendszeressé válhatnak. A gyomorfekély a klasszikus pszichoszomatikus betegségek közé tartozik.
Kötődés nehézségei
Gyerekkortól kezdve az alapvető tudásunkat magunkról és a másokkal való viszonyunkról sémák formájában tároljuk. A sémák gondolatainkból, érzéseinkből, testi érzeteinkből és emlékeinkből tevődnek össze.
Ha valaki például azt tapasztalja, hogy a másik bántja, cserben hagyja, a bizalmatlansági sémája erősödik meg. Ha felnőttként találkozik valakivel, aktiválódik a bizalmatlanság, szorong, és a jelen kapcsolatban éli meg, amit gyerekkorában tapasztalt. A sémák többsége kielégítetlen érzelmi szükségletekből adódik. A sémák rögzülnek, ezért nehéz változtatni őket.
Minden séma mögött félelem húzódik: félelem az egyedülléttől, elhagyatottságtól, sérülésektől, szégyentől, értéktelenségtől, szeretetlenségtől, akár az intimitástól.
Ami kapcsolatban sérült, az kapcsolatban gyógyul.
Kötődési problémánál, amikor testi-lelki tüneteink már tartósak, a helyzetek újra és újra ismétlődnek, komolyabb segítségre van szükség. A terápia során egy megtartó, bizalmi kapcsolatban átíródhatnak a sémák.
Párkapcsolati nehézségek
A biztonságosan kötődő emberek a kapcsolati feszültségek alatt is fenntartják önmaguk és mások pozitív értékelését. Önmagukat szeretetre képesnek, partnerüket megbízhatónak érzik. Ezzel szemben a szorongó vagy ambivalens módon kötődő emberek sokat kritizálják önmagukat és kétségbe vonják szeretetképességüket is. Az elkerülő kötődők számára olyan fájdalmasak élményeik, hogy inkább távol maradnak a meghitt kapcsolattól.
Az első érintések és a környezetünk által tapasztaltak meghatározzák jelenlegi kapcsolatunkat is. A kötődés egy olyan belső állapot, amelynek állandósága és folyamatossága van. Állandó, mert bennünk élő, és folyamatos, mert ezeket visszük tovább, és ezek mentén alakítjuk ki újabb kötődéseinket.
A felnőttkori kötődés a közeli kapcsolatok minőségében mutatkozik meg. Akinek nincs tapasztalata a biztonságról, az elkerüli az érzelmi kapcsolatokat.
Ha az anya biztonságot nyújt, kielégíti a gyermek szükségleteit, képes megnyugtatni őt, akkor az a gyerek felnőttkorában is biztonságosan kötődő ember lesz. Aki elutasító, kiszámíthatatlan anya mellett nő fel, nem fog tudni biztonságosan kötődni felnőttként sem.
Szakítás, válás
Egy jelentős párkapcsolat befejezése érzelmi gyász. A bánat, a harag intenzív. Az indulat keveredik a bűntudattal. A történések kimondása segíti a feldolgozást, a megértést. Az érzelmeket fokozatosan vissza kell vonni a másikról – a hiányt, a szeretetet éppen úgy, mint a gyűlöletet. Ez nehéz, ha a kapcsolat fennmarad, csak más formában. Jó, ha van valamiféle magyarázat, ok, hogy miért nem sikerült.
A közös történet egésze, a kapott jók elismerése, a veszteségek fájdalma segíti, hogy a válás a múlt része legyen, és továbbléphessünk. A bizalom helyreállítása is nagy feladat. Ha a saját részünk világossá válik, esélyt kapunk arra, hogy ne ismételjük meg egy újabb kapcsolatban a problémákat. Ehhez időre van szükség. Új párkapcsolatot kiegyensúlyozottan, bizakodva érdemes kezdeni.
Depresszió
Mindannyian szoktunk rossz hangulattal küzdeni, de ez az állapot múlandó, és nem vagy csak kevésbé befolyásolja a mindennapokat. Amikor azonban tartóssá válik, és akadályozza a hétköznapi életet, érdemes segítséget kérni.
A nyomott hangulat, az örömképesség elvesztése, az energiahiány, az aktivitás csökkenése, lelassult gondolkodás, jövőkép hiánya, étvágyváltozás, alvási nehézségek, saját életet veszélyeztető gondolatok megjelenése indokolttá teszi a segítségkérést.
Ilyenkor a tünetek enyhítésére a gyógyszeres kezelés javasolt. Pszichológiai oldalról a pszichoterápia jelenti a gyógyulás útját, ami a személyiség fejlődését szolgálja, így védelmet biztosít a visszaesés ellen. Cél a reális énkép helyreállítása, reális célok kitűzése, gondolati torzítások felfedezése és megváltoztatása. A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés gyakran kombináltan előnyös.
Életvezetési nehézségek
Mindenki életében elérkeznek olyan időszakok, amelyek átmenetiek, megújulást hozhatnak, de nehéz megtalálni a fejlődés útját. A serdülőkor, munkakezdés, családi állapot megváltozása, veszteségek alaposan megpróbálják életünket. Saját erőforrásaink esetleg kevésnek bizonyulhatnak, válságot élhetünk át. Ilyenkor segíthet, ha átgondoljuk a lehetőségeket, találunk biztos pontokat, amelyek segítenek eligazodni az új helyzetben. Sokszor egymásnak ellentmondó érdekek állnak szemben egymással.
Ezekben a helyzetekben mindig van döntési helyzetünk, amit bonyolultabb helyzetben nem találunk. Nem látunk tisztán saját életünkben, hiszen nagyon bevonódtunk. Nem mindig éles a határ a jó és rossz között, van, amikor csak a kisebbik rosszat választhatjuk. Komolyabb esetekben erős érzelmi konfliktusok kísérik a helyzetet. Nagy feszültséget élünk át, nem értjük, mi történik. Segíthet egy szakember támogatása, aki több szempont és lehetőség átgondolását teszi lehetővé.
Krízis
A krízis váratlan esemény, amit eddigi problémamegoldó eszközeinkkel nem tudunk kezelni. Egy fordulópont, ami kétirányú változást hozhat. Kilátástalanság, fájdalom, elégtelenség érzése jellemezheti.
A krízisben lévő ember számára rendkívül nagynak, megoldhatatlannak látszik az adott probléma. Maga a krízisállapot is akadályozza, hogy a személy a rendelkezésre álló ismereteket összerendezze a megoldás érdekében. Ilyenkor a szorongás is akadályozza az érzelmek szabályozását, kontrollálását. A teljesítmény lecsökken, a mindennapi tevékenységek elvégzése is nehézséget okoz. Fokozott befolyásolhatóság jelenik meg, a kapcsolatok is megváltoznak, elszigetelődés, mástól való függőség igénye figyelhető meg.
Kedvező kimenetel, ha a személy erőforrásai aktivizálásával, külső segítséggel megoldást talál. Ilyenkor gazdagodik a problémamegoldó eszköztár, erősödik a személyiség. Spontán is megszűnhet a kiváltó ok.
Kompromisszum esetén az egyén alkalmazkodik egy számára kedvezőtlen élethelyzethez, ezért a krízisállapot újra kialakulhat.
A kártékony „megoldások” közé sorolhatók a pszichoszomatikus betegségek, az alkoholizmus és a kábítószerfüggőség, az önártalom. A krízis kezelésében rendkívül fontos, hogy segítséget kérjünk. Minél hamarabb, annál jobb.