Írások, idézetek

Digitális eszközök hatása gyermekeinkre

A gyermekeknek érzelmi szükségletük kielégítésére egy másik személyre van szükségük. Ölelésre, ringatásra, nyugtatásra, simogatásra, együttérzésre, figyelemmel teli odafordulásra. Amikor bármilyen digitális eszközt használunk a megnyugtatásuk helyett (Tv, okostelefon, laptop…), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az eszköz gyorsan és hatékonyan leköti a figyelmet. De ez vajon kinek a szükségletét elégíti ki? Biztosan nem a gyermekekét. Nekik egészen másra van szükségük.

Félelemben, feszültségben, szorongásban a kisgyerek még nem képes megnyugtatni saját magát. Nincs meg ehhez a képessége, éretlen az idegrendszere. Kell valaki, aki segít átélni, hogy lecsillapul, aki mellett megnyugszik, ezáltal újra biztonságban érezheti magát. Ezzel mintát is kap a nehéz, érzelmileg megterhelő helyzetek elviseléséhez. Megtanulhatja szabályozni az izgalmi állapotát, visszaszerezni érzelmi egyensúlyát, kezelni a stresszt. Ha érzelmi odafordulás helyett egy kütyüt kap, nem tanul meg bánni a feszültséggel, unalommal. Ha megtapasztalja, hogy valaki kiszámíthatóan és következetesen elérhető, rendelkezésére áll, akkor oxitocin (kötődésért felelős hormon) termelődik az agyban, jó érzés keletkezik, ezért kapcsolatkereső lesz, hisz tudja, hogy jó dolog másokkal kapcsolatban lenni.

Ha azonban okoseszközökkel tölti idejét, akkor sem a hiány, sem a feszültség nem csökken. Ilyenkor dopamin termelődik az agyban, ami rövid élvezetet biztosít, azonban függőséget hoz létre. Beindul a sóvárgás. A figyelem a másik személy helyett a tárgyra irányul. A dopamin elönti az agyat, mint a morfium, amitől megváltozik a viselkedés, függőség alakul ki, elvonási tünetek lépnek fel, és sérül a kötődési képesség.

Amikor egy gyermek érzelmileg nem tudja elérni a szüleit (pl. szorongás, félelem, bizonytalanság, elhanyagolás miatt), az kötődési, kapcsolati problémát okoz. Elérhetetlen a szeretet, vagy kiszámíthatatlan, ezért magányos, bizonytalan, szorongó lesz. Ha a másik ember nem elérhető, akkor a kapcsolat nem biztonságos. Minden kérdés, ami elhangzik egy gyermek szájából, egy kapcsolatkeresés. Ha kap választ, megtapasztalja az odafordulást, figyelmet. Ilyenkor megtanulja, hogy érdemes a társaságot keresni, mert kapcsolatban jó dolgok történnek: öröm, meghittség…. A digitális eszközök világában ehelyett sóvárgás, kielégülés, függőség alakul ki. A függőség jellemzője, hogy egyre több időt, figyelmet igényel ugyanaz a hatás elérése, növekszik az agresszió megvonás esetén. Mivel túl sok ingert kap az agy, ezért ez állandó stresszt okoz, és stresszreakciót vált ki, a krónikus stressz minden tünetével. A virtuális játékok játszása akkora stresszt okoz, mint egy háború! Szorongás, depresszió, viselkedészavar, figyelemhiány, iskolai teljesítmény zavara, pszichoszomatikus tünetek lépnek fel. Megjelenik a magány, a relatív elhanyagolás következtében, emellett elszigetelődés, motiválatlanság, alacsony érzelmi intelligencia, agresszió jelenik meg. Kevésbé képesek árnyalt gondolkodásra, pozitív élmények átélésére, mély kapcsolat kialakítására és fenntartására. Kevésbé érdekli bármi, kevésbé akar tenni bármit. Ezáltal maradandó károsodások lépnek fel, hiszen alapvető készségek nem alakulnak ki. Attól, hogy valamit sokan tesznek, attól még nem helyes, és lehet ártalmas is. A WHO egészségügyi világszervezet szerint 0-2 év között egyáltalán nem szabad a gyerekeknek találkozni semmilyen digitális eszközzel. 2-6 év között maximum napi 1 óra ellenőrzött keretek között. 6-12 év között maximum napi két óra az elfogadható, és még nem ártalmas! Kisgyermekeknél bármilyen digitális eszköz túlzott használata magával hozza a mozgás és a nyelvi készségek fejletlenségét, a kötődés zavarát, hiányát, játékra való képtelenséget, autisztikus tüneteket, ami megfelelő odafigyeléssel, a kütyükről való leszoktatással még visszafordítható. A gyerekek fejletlen idegrendszerüknek köszönhetően védtelenek a digitális eszközök, és az azzal járó függőség kialakulása ellen. A felnőttek is könnyen függővé válhatnak, de ott már van lehetőség dönteni ezzel kapcsolatban.